Egy kellemes közös családi nyaralásunk
A családom
Nem is gondolná az ember, hogy a közvetlen környezetünk, a neveltetés, a családi szokások, hagyományok, milyen óriási szereppel bírnak, hogyan formálják tudatlanul is a személyiségünket. Pedagógusként mindig szem előtt kellett tartanom, hogy az elsődleges nevelési közeg a család, az intézményi nevelés annak csak a kiegészítője. Ezt, az élet más területén is igyekszem figyelembe venni, hiszen ezt elfogadva, oktatóként is sokszor könnyebb megértenem az embereket, és a saját értékrendjüket.
De, hogy engem miért is motivál a családom? Mint, már említettem szerencsére az egész családom a mozgás szerelmese, napi gyakorlója. Először édesanyámmal együtt próbáltam ki a csoportos aerobik órákat, együtt izzadtunk a zsírégető és alakformáló órákon. Ő, azóta is minden nap eljár az edzésekre (persze már jó sok termet végiglátogatva), aktívan sportol és a pihenését is mindig aktívan tölti. Egy szóval nem bír egyhelyben a fenekén ülni, egy igazi energiabomba. Édesapám a család futója. Nos, ő nekem az egyik legnagyobb példaképem. Ha esik, ha fúj, ha negyven fok van – és még sorolhatnám –, ő biztos, hogy munka után a Margitszigeten rója a köreit. Több év után már az állóképessége a plafont veri, ezért beiktatta a futásaiba a két körös sziget napokat is (körülbelül 10,7 km). Szerinte ez számára csak hobbi, a stressz levezetése, de szerintem már fanatizmus, és persze lételem. Másik óriási hajtómotorom a nővérem. Az ő sportmúltjáról is oldalakat lehetne írni (a sportok közül elsősorban a kajakozás volt életében a legfontosabb periódus), de az utóbbi időben – lehet, hogy családi vonásként – ő is a futás rabjává vált. Az ő történetéről majd részletesebben is írni fogok, hogy az mindenkinek (elsősorban a szülés után a sporthoz visszatérni vágyó anyukáknak) példaként, motivációként hasson.
Bízom benne, hogy Nektek is sok olyan motiváló erőtök van, ami a sporton túl is tettekre sarkall, és hajt a kitűzött célotok felé. Olvashattátok, hogy ezek sokszor csak apróságok, azonban én mégis úgy gondolom, hogy nélkülük az ember egy ponton megrekedne, és nem tudna előrébb lépni, fejlődni az életében.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: